SZENTSÉG


„Szentek legyetek,
mert én szent vagyok.”
(1Péter 1,16)


Komolyan beszél Isten?


Isten az Ő Igéjében sokat mond nekünk. Hozzánk intézett szavai közül egyesek könnyen érthetők, és betarthatónak tűnnek: Ne ölj! Ne lopj! Ne törj házasságot! Mások azonban sokkal nehezebbnek látszanak: „Legyetek szentek, mert én szent vagyok.” És van olyan is, amiről ösztönösen azt érezzük, hogy egyszerűen lehetetlen: „Legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.”

Amikor Isten ez utóbbiakat mondta, komolyan hozzánk beszélt? Lehetséges, hogy ezeket a szavakat nekünk mondta? Sőt lehet, hogy ezek a szavak közevetlenül és személyesen nekem szólnak?

Az egyik nehézség a szent és a tökéletes szavak jelentése. A szentségről meglehetősen homályos fogalmunk van ma a gyülekezetekben, és meglehetősen kevés szót ejtünk róla. A tökéletességről pedig szinte egyáltalán nem hallunk. Pedig az Ó- és az Újszövetségben is szerepelnek, a szent ezernél is többször, a tökéletes pedig száznál többször.

Isten tehát nem csak úgy mellékesen említi nekünk a felhívásait. Ha belegondolunk abba, hogy a szentség szó mintegy kétszer annyiszor fordul elő a Bibliában, mint a szeretet, ebből arra következtethetünk, hogy Isten valamit nagyon komolyan gondol evvel kapcsolatban.

A másik nehézség az, hogy valahol belül érezzük, hogy nem vagyunk képesek teljesíteni a szentség és a tökéletesség parancsait. A ne ölj és a ne lopj teljesíthetőnek tűnnek, de az, hogy legyünk szentek és tökéletesek, nos, ez kétségtelenül felülmúlja a mi képességeinket. A szentség és a tökéletesség Isten tulajdonságai és nem emberé. Hogyan teljesíthetnénk tehát őket?

Teljesen igaz, hogy a saját erőnkből mindig is lehetetlen vállalkozás lenne a szentség és a tökéletesség magaslatainak meghódítása. Ez fontos felismerés, sőt nélkülözhetetlen ahhoz, hogy helyes irányban induljunk el: ne az emberi igyekezet, hanem az hit útján.

Emellett jó ha látjuk, hogy a magunk erejéből nem csak a szentség és a tökéletesség elérhetetlen. A helyzet az, hogy a magunk erejéből, Isten nélkül semmit nem tudunk elérni. Jézus komolyan beszélt, amikor azt mondta:
„nélkülem semmit sem cselekedhettek” (János 15,5).
Ha viszont magunktól nem vagyunk képesek a szentség és a tökéletesség elérésére, csak egy lehetőségünk marad: Istennek kell cselekednie. Ebben azonban bízhatunk, hiszen Isten ígéreteket tett nekünk.

Az Úr az Ószövetségben többször is megszentelőnek nevezi Magát. Az Újszövetségben pedig ilyen szavakkal biztat minket:
„de megmosattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézus nevében és a mi Istenünk Szelleme által” (1Korintus 6,11).

És ott van a jól ismert 1Tesszalonika 5,23-24:
„Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész szellemetek, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hű az, aki elhívott titeket és Ő meg is cselekszi azt.” Isten tehát nagyon világosan megmondta, hogy Ő cselekszik, Ő megszentel minket.

És mi van a tökéletességgel? Istennek ezen a területen is vannak ígéretei? Több is van, most nézzünk meg egyet, ami a témánkba vág. 1Péter 5,10-11:
„A minden kegyelem Istene pedig, aki az Ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, akik rövid ideig szenvedtetek, Ő Maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.”
Isten Maga cselekszik. Ő tökéletessé tesz minket. Higgyünk benne, hogy megteszi velünk. Benne megvan a szándék, és Neki megvan hozzá a hatalma, hogy megtegye. Ő a mi megszentelőnk és tökéletesítőnk. Valóban Övé a dicsőség! Ámen!


Szentség
„Szentek legyetek, mert én szent vagyok" (1Péter 1,16).
„Legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes" (Máté 5,48).
Mucsi Ferenc
2010-2017.